Az Associazione Sportiva Roma , r�viden AS Roma egy olasz labdar�g� csapat. Becenev�k giallorossi – s�rgabord�. A csapat hazai meccseit, (ak�rcsak az SS Lazio), a Stadio Olimpico-ban, a r�mai olimpiai stadionban rendezi.

A kezdetek
1893-ban �rt el a futball Olaszorsz�gba, azon bel�l el�sz�r Genov�ba, ahol p�r angol fiatal megalap�totta a Genoa Cricket and Athletic Club-ot, amit k�s�bb, (1896-ban) Genoa Cricket and Football Club-b� kereszteltek.

Hab�r a k�vetkez� 40 �vben Olaszorsz�g szerte �j klubok, egyes�letek sz�zai alakultak, az els� �ssznemzeti bajnoks�got m�gis csak 1939–1940-ben rendezt�k meg el�sz�r. Azid�ig a klubok csup�n k�l�nb�z� region�lis bajnoks�gokban versenyeztek, majd a „scudetto”-t az �n. nemzeti d�nt�ben nyert�k el a csapatok.

A genovai klubalap�t�s �s az els� nemzeti bajnoks�g elindul�sa k�z�tt term�szetesen a futball megjelent R�m�ban is, ami itt is azt jelentette, hogy sz�mos �j klub akalult egym�s ut�n. Az els� ilyen a Football Club Roma (1901) volt, melyet k�s�bb a Roman, a Lazio (1902), az Alba (1907), a Furtitudo (1908) �s m�g k�s�bb az Audace, az Esperia �s a Juventus Roma k�vetett.

Az 1920-as �vekben a r�mai csapatok csatlakoztak a bajnoks�ghoz (amit m�g mindig r�gi�kra osztva bonyol�tottak). El�sz�r a Fortitudo-nak siker�lt bejutnia a d�nt�be, 1922-ben, azonban kett�s gy�zelemmel a Pro Vercelli nyerte a bajnoks�got. H�rom �v m�lva, 1925-ben, az Alba hasonl�an j�rt, �k a Bologna csapat�val szemben maradtak alul 4:0, 2:0 ar�nyban. A k�vetkez� �vekben az Alba m�g egyszer eljutott a d�nt�ig, akkor azonban a torin�i Juventus �ltta �tjukat a kupa megszerz�s�ben.

Ezekben az id�kben v�lt vil�goss�, hogy a r�mai futballr�gi� t�ls�gosan is megosztott �s gyenge ahhoz, hogy felvegye a versenyt az �szaki csapatokkal, �gy sz�ks�gess� v�lt egy radik�lis �tszervez�s. 1927-re a Pro Roma �s a Romana egyes�ltek, hozz�juk csatlakozott k�s�bb a Fortitudo,m�g a Juventus Roma feloszlott, valamint az Audace beleolvadt az Alb�ba. N�gy �j klub sz�letett: Alba-Audace, Fortitudo, Roman �s a Lazio.

Az Alba j�t�kosai z�ld (v�zszintesen) cs�kos fels�t, feh�r nadr�got �s z�ld-feh�r cs�kos fekete l�bsz�rv�d�t viseltek, a Fortitudo a „katolikusok” csapata volt, rendszerint piros fels�ben (alj�n egy k�k cs�kkal), feh�r nadr�gban �s piros zokniban (szint�n k�k cs�kkal) l�ptek p�ly�ra. A Roman (a k�s�bbi AS R�ma) a tehet�sebb (Flaminio �s Parioli) ker�letek csapata volt, akik az �r�k v�ros cs�sz�ri hagyom�nyait k�vetve giallorosso-ban, azaz a s�rga-bord�ban szerepeltek.

A csapat sz�let�se

Olimipco

A n�gy csapat k�z�l a Lazio volt a legszervezettebb egyes�let, ahol a labdar�g�son k�v�l bicikliz�ssel �s gimnasztik�val is foglalkoztak, a klub egyfajta sportcentrumk�nt �zemelt. Ezen okok miatt a Lazio vezet�i elutas�tott�k a m�sik h�rom csapat azon felvet�s�t, hogy egyetlen nagy, k�z�s egyes�letbe k�ne t�m�r�lni�k. 1927. j�nius 6-�n a Lazio eln�ke olyan elfogadhatatlan p�nz�gyi k�r�lm�nyeket mutatott be a jelen l�v� m�sik h�rom csapat vezet�inek, amely meghius�totta a csapatok egyes�t�s�t.

V�laszul 1927. j�lius 22-�n az Olasz Labdar�g� Sz�vets�g �p�let�ben az Alba, a Fortitudo �s a Roman csapat�nak k�pvisel�i elfogadt�k az egyes�l�s �tlet�t, a j� �s sikeres r�mai sport�rt, tov�bb� megegyeztek abban is, hogy megszak�tj�k a Lazio-val a t�rgyal�sokat. A d�nt�s j�nak bizonyult, hiszen az Alb�nak nagy szurkol�i t�bora volt, a Furtitudo a j�t�kosokat adta, a Roman pedig p�nzt hozott a f�zi�ba. Ezen a napon sz�letett meg az AS (Associazione Sportiva) Roma.

Az eln�k Italo Foschi lett, az edz�i teend�ket ideiglenesen Pietro Piselli (az Alba volt edz�je) �s Jozsef King (a Fortitudo volt edz�je) l�tt�k el.

1927. j�nius 17-�n l�pett el�sz�r p�ly�ra a csapat, m�r mint AS Roma a Velodromo Appio-ban, ami akkor az Alba stadionja volt, itt j�tszott�k a m�rk�z�seiket eg�szen 1929-ig, am�g az �j stadion, a Testaccio befejez�s�re v�rtak. A t�rt�nelmi, els� meccs�ket az UTE-val j�tszott�k, a k�vetkez� fel�ll�sban: Rapetti a kapuban, Mattei, Corbyons, Ferraris IV, Degni, Caimmi, Heger, Boros, Rovida, Cappa �s Ziroli. A Roma nyerte 2:1-re a tal�lkoz�t Cappa �s Heger g�ljaival, akik �gy a giallorossa-k t�rt�net�nek els� hivatalos g�ljait szerezt�k. A mez, amit viseltek, a hagyom�nyos bord� pol� („sangue di bue” – �k�r v�re) s�rga nyakkal („becco d'oca” – kacsa cs�re) �s a feh�r nadr�g �s v�r�s zokni s�rga hajt�k�val.

Az els� sikerkorszak
Az 1960-as �vekben k�t Olasz Kup�t ('64 �s '69) is megnyertek, amellett, hogy olyan �rt�kes j�t�kosok �lt�tt�k magukra a Roma mez�t, mint Lojacono, Schiaffino, Angelillo, Losi vagy „Picchio” De Sisti. F�leg az 1969-es Olasz Kupa gy�zelme eml�kezetes, melyet Alvaro Marchini eln�ks�ge �s a „m�gus” Helenio Herrera technikai vezet� idej�n szereztek. Ennek az id�szaknak a g�ll�v�i k�z�l „Ciccio” Cordova �s Fabio Capello sok �vvel k�s�bb, mint edz�k t�rtek vissza a Rom�ba. A sikerek id�szak�t csak egy, igen szomor� eset �rny�kolta be, Giuliano Taccola egy tragikus m�rciusi vas�rnapon a Cagliari elleni meccs ut�n, m�ig tiszt�zatlan k�r�lm�nyek k�z�tt az �lt�z�ben hunyt el. (Feltehet�en a dopping �ldozata lett).

Az 1970-es �veket Gaetano Anzalone eln�ks�ge jellemezte, kinek igen j� meg�rz�se volt Nils Liedholm Rom�ba hozatala. A „b�r�” �rdeme volt fiatal j�t�kosok �rt�kes�t�se, mint Rocca �s Di Bartolomei. Nem hi�nyzott a kiv�l� helyez�s sem, 1974–1975-ben bronz�rmet nyertek. '79 nyar�n a Roma t�rt�nete fordul�ponthoz �rt, eln�ke Dino Viola lett, aki az az�te eligazolt Liedholmot �jb�l visszahozta, tov�bb� olyan fiatal rem�nys�geknek adott lehet�s�get, mint Bruno Conti �s Carlo Ancelotti, m�g Robert Pruzzo folyamatosan bizony�totta milyen kiv�l� bomba form�ban van. Term�szetesen a siker sem maradt el, az 1979-es Olasz Kup�t m�r �k emelhett�k a magasba a Torino ellen�ben.

Az 1980–1981-es szezonban a klub t�rt�nelme egyik legjobb v�tel�t �t�tte ny�lbe Paulo Roberto Falcao leigazol�s�val. Szint�n ebben a szezonban a Juventus meger�s�d�s�vel elkezd�d�tt a rivaliz�l�s a k�t klub k�z�tt. 1982–1983-ban v�gre siker�lt, amire m�r r�g�ta v�rtak, Pruzzo d�ntetlent �r� Genova ellen l�tt g�lj�val az AS Roma t�rt�net�ben el�sz�r Olasz Bajnok lett. R�ma �nk�v�letbe ker�lt ezzel a fantasztikus gy�zelemmel, m�g dal is sz�letett a csapatr�l, mely k�s�bb az AS Roma himnusz�v� v�lt.

Lass� hanyatl�s
A k�vetkez� id�szak a nagy veres�gek kora. Els� veres�ge az Olimpico-ban �rte a csapatot, ahov� egy eg�sz v�ros ment ki szurkolni nekik a Bajnokok Kup�j�nak d�nt�j�re, de a Liverpool FC legy�zte �ket. Az ott �rzett keser�s�get az Olasz Kupa �jb�li elh�d�t�sa sem tudta enyh�teni.

A k�vetkez� �vek hi�baval� k�s�rleteket jelentettek a kor�bbi t�nd�kl�shez val� visszat�r�shez, Viola m�g egyszer visszah�vta Liedholmot, de ez�ttal a csoda elmaradt. A „s�rga-pirosak” iskol�j�nak egyik legjobb talentuma ekkoriban Giuseppe Giannini volt. Liedholm h�seinek �rny�k�ban n�tt fel, egy a Roma sz�m�ra kev�ss� boldog id�szakban �rte el az �retts�g�t �s a nemzeti v�logatottban is k�nytelen volt elszenvedni Olaszorsz�g 1990-es cs�fos vil�gbajnoki veres�g�t.

Viola lemond�sa ut�n, 1991-ben �gy t�nt a csapat �jra mag�hoz t�r. Bejutott az UEFA Kupa d�nt�j�be az Interrel egy�tt, de ism�t csal�dniuk kellett, a mil�n�i 0–2-es veres�gre csak Rizzitelli egyetlen g�lj�val tudtak v�laszolni az Olimpicoban. A Szuperkup�ban sem ment jobban: a Sampdori�t�l kaptak ki 1–0-ra, �gy id�n sem enyh�tette keser�s�g�ket a hetedik alkalommal is elnyert Olasz Kupa.

Dino Viola-t Ciarrapico k�vette, aki azonban csak egy �vig maradt,hely�t Franco Sensi vette �t. Carlo Mazzone egy igazi t�sgy�keres r�mai j�tt a csapathoz, azonban a gy�zelmek csak nem j�ttek, a technikai vezet�s egyetlen igazi sikere Francesco Totti volt. Egy szezonon �t tart� megbesz�l�s ut�n, Carlos Bianchi k�s�rlet�t jelezve, az eln�k Sensi egy technikai �j�t�sba fogott, mely Zdenek Zeman nev�hez f�z�d�tt.

M�sodik sikerkorszak
A cseh szakember alkalmaz�sa fontos j�t�kosok, mint Cafu �s Candela �rkez�s�t, valamint Damiano Tommasi, Marco Delvecchio meger�s�t�s�t �s Francesco Totti felemelked�s�t hozta mag�val, de az igaz eredm�nyek valahogy tov�bbra is elker�lt�k a csapatot.

Az 1999–2000-es szezonban v�gre bek�vetkezett az oly r�g �ta v�rt fordulat. A Roma szurkol�i egy hossz�, sikertelen id�szak ut�n gy�zelmet k�veteltek. Sensi eln�k Fabio Capello-nak szavazott bizalmat az edz�i poszton. A k�r�lm�nyekkel t�k�letesen tiszt�ban l�v� szakember leigazoltatta a klubbal t�bbek k�z�tt Montell�t �s Nakat�t. A szezon t�lnyom� r�sz�ben kiv�l�an teljes�tetettek, azonban a v�ghajr�jra lend�let�k elfogyott �s v�g�l a hatodik helyre zuhantak. A Lazio gy�zelme csak fokozta a keser�s�get a szurkol�kban.

A k�vetkez� szezon m�r Capello szak�rtelm�t d�cs�ri: 2000–2001-ben a Roma �t�t� sikerrel, 75 pontos rekorddal gy�z�tt az akkor m�g 18 csapatos Serie A-ban. A r�sztvev�k k�z�l els�sorban Gabriel Batistuta 20 g�lj�val, Montella fontos d�nt� helyzetekben l�tt g�ljaival �s Totti vezet�i k�pess�g�vel �s tehets�g�vel j�rult hozz� d�nt� m�rt�kben a sikerhez. A harmadik diadal volt �s a „s�rga-pirosak” tengere a Circus Maximusban gy�lt �ssze a hetekig tart� �nnepre. A bajnoks�gban aratott gy�zelem hozz�j�rult ahhoz, hogy az AS Roma biztos�tsa hely�t az olasz foci elitj�ben.

forr�s:wikipedia

kapcsolod� link:

K�vetkezik: Internazionale